Hátam mögött hagytam Cienfüegos városát, és folytattam utamat Kuba déli partszakaszán, Playa Larga felé. A falu környéki öbölpart helyszínéül szolgált a kubai felkelésnek, engem azonban jobban izgatott az öböl mélyén megbújó élővilág. No meg rejtőzködős krokodil megfigyelésre pályáztam.

Playa Largát választottam a több napos, általam kialakított búvárprogram főhadiszállásának. Kvártélyt ugyan foglaltam, de érthetetlen módon csak a szállásadó nevét jegyeztem fel, a címet nem. A buszról leszállván azonban elémállt egy bicitaxis, aki rájött, melyik casa particularba (vendégház) tartok.

Amint lepakoltam kedves vendéglátóimnál, felfedeztem Playa Larga vizeit és homokos strandjait. A sekély vízben tengeri sünök és sárga-fekete csíkos halak leltek otthonra. Az öbölnek ez a része nem volt túlzottan látványos, bemelegítésnek viszont tökéletesen megfelelt.

Délután a Zapata Nemzeti Park Playa Largában működő állomására léptem be, hogy krokodil néző túra iránt érdeklődjek. A Fejér megye nagyságú Zapata mocsárvilágban rejtőznek a kubai krokodilok. Sajnos azonban zöldfülűek nem nevezhetnek egy ilyen túrára. Mint megtudtam, kizárólag tudósok és kutatók járhatják a lápot.

Alternatív program keretében kibéreltem egy biciklit és eltekertem egy krokodilfarmra. A farmon üzemel egy étterem, ahol mi másra bökhettem volna rá, mint a krokodilhúsra. Különleges eledel, bár nem lesz a kedvenc húsom.

A fényevő

A menhelyen rengeteg kroki hűsölt a vízben vagy a fák árnyékában, némelyik a másikon tehénkedve. Vagy inkább krokodilkodva. Egy turista csoportot vezető krapek pecabottal belógatott némi húst a hüllőknek, amelyek azonnal rácsaptak az eledelre. A másodperc töredéke alatt, fenyegetően, csattanó hang kíséretében csukódott le az állkapcsuk. Nem szeretnék áldozat lenni.

Szívesen megkukkantottam volna, milyen módszereket alkalmaznak a veszélyeztett kategóriába besorolt állatok megmentése és tenyésztése érdekében, milyen feladatokat látnak el, de csak spanyolul beszélő figurák vezetnek körbe. Az tette be igazán a kaput, amikor egy ipse őrizetében megpillantottam egy zsinórral összekötött szájú bébi krokót. Piciny pofáján nem tűnt fel a simogatás iránti vágy. A zsinórtól viszont biztos örömmel megszabadult volna. Bár nem kérdeztem.

Az információszegény kirándulás végén nyeregbe pattantam és koraeste landoltam szállásomnál.

A röfögéstől és böfögéstől hangos Disznó-öböl

Másnap reggel érkezett az amerikai filmekben is látható sárga iskolabusz, amely többedmagammal elfuvarozott a röfögéstől hangos Disznó-öböl remek sznorkelező helyeire. Akinek nincs saját járgánya, annak bizony marad a szervezett, csoportos kirándulás. Az öböl keleti partja, és a közelben fekvő, de már a Karib-tengerhez kapcsolódó Caleta Buena-öböl fantasztikus korall telepeket rejt.

A Disznó-öböl iszonyat hosszú partszakaszának előnye, hogy már ötven méter úszás után rengeteg fényképezni valót találunk.

Első megállónk, Punta Perdiz fenomenális merülőhely mind sznorkelezők, mind búvárok részére. A sekély tenger kertje nem meglepő módon szirti halak körében kedvenc bunker. A sok-sok csíkos és pöttyös hal mellett a kevésbé tarka papagájhalak is a fotómasinám elé úsztak. A papagájhal nagy kérdőjel számomra. Azt értem, hogy a farkas és a kutya összeboronálásával megszületett a farkaskutya, de a papagáj és a hal hogy gabalyodik össze?

Punta Perdiz, papagájhal

A sznorkel túra pár kilométerrel északra, az öbölparton húzódó országúttól húsz békatalpnyira található, édesvízű Cueva de los Pecesben (ejtsd: kuévá de los pészész) folytatódott némi buszozást követően. A spanyol név a halak barlangjára utal, amely egy cenote (szenote), magyarul kútszerű karsztképződmény.

A szűk kút hetven méter mély, és rengeteg apró trópusi hátuszonyosnak ad otthont. De maga a tény, hogy szűk résen, sziklák között búvárkodik az ember, szintén különleges. A mélyebb, sötétebb és emiatt kísérteties rész felkutatásához zseblámpa szükséges, ami nálam nem volt.

Cueva de los Peces, a hetven méter mély édesvízű kút

Miután kipipáltam a halak barlangját, átcsattogtam a hívogató tengerhez, hogy további korallokban leljem örömömet. Alig, hogy beléptem a vízbe, sárga hátú fekete csíkos és snassz szürkés halakból álló raj kezdett cirkálni körülöttem. Bíztam abban, hogy lenyalják a koszt a lábamról. Beljebb, a remek látási viszonyoknak köszönhetően rejtőzködni próbáló, foszforeszkáló szirtihalakat fedeztem fel.

Bár élveztem a víz alatt töltött nap minden percét, délutánra teljesen szétáztam. Utastársaim sem bírták tovább, tíz percen belül a buszon találtuk magunkat.

A disznó mélyén

Visszaérvén a szállásomra megakadt a szemem a házigazda ananászán, amely az előtér asztalán árválkodott. Nem sokáig…

Eztán még maradt még idő arra, hogy feltérképezzem a Laguna de las Salinas (ejtsd: lágúná de lás szálinász) egy részét. Általában szerveznek csoportos madárleseket ebbe a huszonkét kilométer hosszú nemzeti parkba, de a nagy szárazság miatt a madarak továbbálltak. A nemzeti park leglátványosabb tollasa a pelikán. Ideális esetben több tízezer példány dagonyázik, de a kiszáradt mocsárvilág nem keltette fel az érdeklődésüket.

Szóval mindezek ellenére megtámadtam a parkot. A park kapujának őrzője nem akart beengedni, mondván, csak vezetővel tehetem. De mivel nincs túra, vezető sincs. Egy kevés konvertibilis pesóval meggyőztem, de figyelmezetett arra, hogy ha valaki megállít útközben, akkor azt kell mondanom, hogy belógtam és hogy nem találkoztam a kapu őrzőjével.

Az apró erdei madarakon és a tavak körül zümmögő szúnyogokon kívül más állatra nem bukkantam. Viszont pont akkor léptem le a kitaposott ösvényről, amikor megjelentek a parkőrök. Észrevettek, lecsesztek az út elhagyása miatt, de nem lőttek agyon.

A vacsora szállásom falujában ütötte fel a fejét. Mégpedig egy nagyon különleges vacsora. Kuba legjobb ízeihez volt szerencsém. Végre, valahára. A kajálda teraszának egyik oldalán egy hosszú grill lapon sültek a tenger gyümölcsei. Két féle menüből választhattam: halas vagy tengeri herkentyűs. Az étekhez automatikusan járt a rizs, a rengeteg féle zöldség, a kenyér és a gyümölcslé. Megnyaltam mind a tíz ujjamat.

Playa Larga, terülj-terülj asztalkám