Európa egyik leghosszabb szurdokáért feltétlenül érdemes bakancsot húzni. A tizenhat kilométert kivető kanyon Kréta szigetének délnyugati részén fekszik és egy patak vájta ki az évmilliók során. 1962-ben a kanyont nemzeti parkká nyílvánították, ezáltal az akkor még kihalás felé sodrodó krétai kecskéknek menedéket nyújtottak.

Az út eleje

A túrához nem árt, ha rálelünk a kiindulópontra. Ehhez az 1230 méteren fekvő Omalos falut rohamozzuk meg, ahová Chania városából akár busszal is eljuthatunk.

A túra eleje fenyőerdőben kavarog, lépcsőkön ereszkedünk egyre lejjebb. Lift nincs. Egy órán belül a patak medrénél, a vadonban találjuk magunkat. A fölöttünk tornyosuló sziklák nyers szépsége könnyen elvonja tekintetünket az egyenetlen, kövekkel teli útról. Az égig érő falak fogságában éreznénk magunkat, ha a természet nem csalna mosolyt az arcunkra és nem nyújtana hatalmas élményt.

Az egyik leglátványosabb szakasz a “vaskapu” névre hallgat, itt a szurdok négy méter széles. A látványosságért cserébe némi kellemetlenséget kapunk, nevezetesen, hogy még csak nyomokban sem találunk árnyékot. Régen a kanyon lakott volt, az egykori Samaria falu elhagyatott házai manapság is láthatók.

Kitámasztott szikla

Az útvonal a Líbiai-tenger partján sütkérező Agia Roumeli faluban ér véget, nagyjából hat órán át tartó trappolás után. Ez a falu arról is nevezetes, hogy közúton nem megközelíthető. Jó hír viszont, hogy a cél kikötőjéből menetrendszerinti hajók közlekednek Sfakiába, ahol akár átszállhatunk egy Chaniába tartó buszra. Ottjártamkor az utolsó komp öt órakor indult, tehát aki hangyákat gyűjt a kanyonban, könnyen lemaradhat róla. Bár Agia Roumeli szállásadói biztosan tárt karokkal vár minden túrázót.

Hozzáteszem, hogy akik dél körül, vagy koradélután vágnak neki a túrának, és hajlandóak egy éjszakát Agia Roumeliben tölteni, a szurdokban várhatóan kisebb tömeggel találkoznak.

Sziklafalak fogságában

A kanyon teljes szakasza október végétől április végéig zárva tart. Látogatására a legjobb időszak a május, amikor a vadvirágok virágzanak, vagy október, amikor már nincs nagy forróság. Komolyabb eső esetén megnő a hulló sziklák valószínűsége, ezért ilyenkor a túrázás tilos és életveszélyes. Ha viszont süt a nap, fejfedő, napkrém mindenképpen ajánlott a bejáratott túracsuka mellé. Vízszerzési lehetőség csekély, ezért vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű vizet.

Idekívánkozik az úttörők tizenkét pontja közül a tizedik, kicsit átírva: szeresd és védd a természetet.

Kőtenger a Samaria-szurdokban