Legújabb cikkek
- Látványos szurdokok Vorarlberg - 3 2025-10-26
- Montafon régió Vorarlberg - 2 2025-10-24
- Alpesi terepen Vorarlberg - 1 2025-10-22
- Színes piacok 2024-12-13
- Mókás táblák, feliratok 2024-12-11
- Útvonal értékelő Magyar karika - 10 2024-12-09
A pandémia okozta igen hosszú kényszerszünet és türelmetlen toporzékolás után az első repülőjegyemet Spanyolországba váltottam. Navarra tartomány természeti és épített értékeit fedeztem fel. Jókat mosolyogtam a furcsán hangzó baszk feliratokon, belekóstoltam a helyi ízekbe és felpofoztam spanyol nyelvtudásomat. Hovatovább szexre éhes, enyelgő marhák életébe csöppentem.
Gondoltad volna, hogy Spanyolország északi részén, közel a Pireneusokhoz western filmekben látott félsivatagi táj várja az utazókat?
Zaragoza irányából, vonattal gurultam be Navarrába. A koradélutáni órákban Olite állomásán ugrottam le a szerelvényről. Olite avagy baszk nyelven Erriberri a gótika egyik remekművéről, a királyi várról nevezetes.
Az állomást elhagyva kissé lepukkadt utcák fogadtak. Hiába szúrtam ki a vártornyokat már a vonatablakból, megkérdőjeleztem, hogy jó helyen járok-e. Roskadozó betonkerítések, építési törmelékek, elhagyatottnak tűnő markolók és por közepette vergődtem a központ felé.
Aztán megláttam a hatalmas városkaput. Átbújva alatta pedig megérkeztem a történelmi központba. Ahol nem csak a vár érdekes, hanem a tájjellegű házak, a sikátorok és a templomok is. Sőt, borkedvelőknek a kóstolók, hiszen Olite a spanyol borászat egyik fellegvára. Engem a történelem érdekelt inkább.
Az erőd három részből áll, az öreg palotából, a romokban álló Szent György kápolnából és az új palotából. Közülük a két palota látogatható, igaz, az öregebbik csak sok pénzért, hiszen ma már szálloda.
A rengeteg toronyból álló új palotát a 15. század elején építtette III. Károly király, mert hát királyság királyi palota nélkül olyan, mint bukta lekvár nélkül. 1424-re készültek el a legapróbb részletekkel is. Egy évre rá azonban meghalt a Karcsi, úgyhogy nem sokáig élvezhette a kopácsolásoktól csendes, az európai viszonylatban is luxus életet.
Pedig ő inkább érdeklődött a kultúra és a palotai életstílus iránt, mint a harcászat iránt. Nem véletlenül tartott zsiráfokat, oroszlánokat és bivalyokat.
Annak idején Navarra független állam volt egészen 1513-ig. Ekkor kettészakadt, és innentől fogva a palotát egyre ritkábban használták. Néhanapján kormányzók vagy nemesek tették meg székhelyükké. 1813-ban aztán a navarrai generális felgyújtotta az egész kócerájt, nehogy Napoleon kezére kerüljön. Az összes bútor a tűz martalékává vált, a falak jó része leomlott. 1937-ben láttak hozzá a restauráláshoz, amely harminc évig tartott.
Érdekesség, hogy a jelenlegi bejárat helyén egykor citrusokat termesztettek, illetve hogy a palota jelenlegi földszintje alatt egy nyolc méter magas termet tártak fel, melynek rendeltetése nem tisztázott.
A legpompásabb rész a gótikus ívekkel díszített királyi galéria, valamint a királynői kerengő, melynek közepén egy narancsfa áll és melynek nyugati falát belepte az éppen pirosló vadszőlő.
Érdemes végigjárni a tornyokat és a szédítő csigalépcsőket. A komplexum keleti végében az őrtorony és a három ablakú torony áll.
Az őrtoronyból figyelték a városba érkező kalandorokat, illetve itt fogadták a jelzéseket a közeli Ujue településről. Ujue akkortájt az Aragóniai királyság határánál terült el. A fáma úgy tartja, hogy az őrök gyakran ittak és kártyáztak, ahelyett, hogy a feladatukat látták volna el.
A három ablakú torony magáért beszél: három hatalmas gótikus ablakkal rendelkezik. A nagyurak innen nézték a bikaviadalokat és a lovagi tornákat.
A palota északi szélén áll a ciszterna torony és a “három korona” torony. A ciszterna toronyban vizet tároltak, amely kerámia csöveken érkezett a közeli Zidacos folyóból. A három korona torony talán a legszebb az összes közül. Állítólag a király ezt szánta játszóháznak a gyerekeinek. A három korona a torony három szárnyára utal. Ez az egyetlen pont, ahonnan rálátni a Szent György kápolna romjaira, melynek pincéjében bort tárolnak.
A legcolosabb torony a negyven méteres központi, bár ezt a magasságot a restaurálás során érte el. III. Károly király alacsonyabbra tervezte. Az egészen mesésre sikerült vár építészetileg különleges, viszont termei tátongtak az ürességtől.
Az egy órás várlátogatást városlátogatás követte, mert a várhoz tartozó Santa Maria la Real templom csak késő délután nyitott ki. Meglátogattam a Teobaldos teret, ahol a szállodát bekebelező, saroktornyos, öreg palota feszít. A beton- és kőrengeteg között elfért egy kisebb park.
A Teobaldos térről egy kaputorony alatt átcsoszogva lyukadtam ki a kőépületeket felsorakoztató, hangulatos főtérre, ahol egy budi is látható. A főtér legpompásabb eleme viszont nem a budi, hanem a vas erkélykorlátos, árkádos, boltíves ablakokkal díszített városháza. Homlokzatán virít a település címere is.
Hasonló építészeti stílus fogadott a sikátorokban. Némelyik ház homlokzatán szintén ott díszelgett egy-egy nemesi címer, illetve egy-egy vaskorlátos erkély.
Majd megtaláltam a gótikus San Pedro templomot. Harangtornya csúcsban végződik, ezért tű toronynak is hívják. Timpanonja a hitvilág legnagyobb celebeit ábrázolja: Szent Pétert, Szent Andrást és Szent Jakabot.
Visszabattyogtam a főtérre, ahol bepofoztam némi pintxot (ejtsd: pincso). A pintxo a baszkok tapasa vagyis falatkák. Például egy halból készült krokett vagy egy szelet bagett különböző feltétekkel. Ilyen feltét lehet mondjuk a serrano sonka paprikával vagy egy kisebb chorizo kolbász, vagy akár egy lazac-krémsajt-olivabogyó-citrom-petrezselyem kombó. De a választék és a variáció bőséges. Hideg és meleg opció is létezik.
A különbség a tapas és a pintxos között annyi, hogy a pintxo egy kézzel ehető, fogpiszkálóval átszúrt kis falatka, míg a tapashoz elkél az evőeszköz. Maga a pintxo szó egyébként tüskét, nyársat jelent, ami a fogpiszkálóra utal.
Aztán kinyitott a palotához csatolt templom. Szent Mária tiszteletére szentelték fel, a 13. században épült és eredetileg a fentebb említett San Pedro templom alárendeltségébe tartozott. A 16. század közepén tartott tridenti zsinat azonban függetlenítette és plébánia ranggal ajándékozta meg.
A palotának volt saját temploma, a most romokban álló, korábban említett Szent György. A Szent Mária templomot ünnepségeken használták csak.
Timpanonja parádés és díszes: Szűz Máriát ábrázolja a kis sráccal. Fölötte hatalmas rózsaablak ficereg. A templom előtt pedig egy gótikus galéria. Oltárának hatalmas táblaképén huszonnyolc kisebb olajfestmény látható.
Olitét avagy Erriberrit egyébként a vizigótok alapították a hatszázas években, noha a városfal egyes részei az 1. századból származnak és római kőművesek tákolták a reggeli boradaguk elfogyasztása után.
Erriberri: már a név miatt érdemes volt idelátogatni. Azóta is kuncogok rajta.
Estefelé kibújtam az északi városkapun, buszra szálltam és meg sem álltam az Olitétől hét kilométerre fekvő Tafalláig, Aludni jöttem. Csak ezt az egy éjszakát foglaltam le előre. A többit szokásomnak megfelelően a véletlenre bíztam. Október volt, joggal reménykedhettem a szabad ágyakban.
Septiben levágtam a cuccomat a szállásomon, és húztam vissza a nép közé. Szombat lévén megteltek a tafallai bárok és terek. Moccanni nem lehetett. Kizárólag poháremeléshez akadt hely. Miután az egyik bárban berendeltem az eledelt, felírták a nyugtára, nagyjából mikorra jöjjek vissza. Vagy negyven percnyi szabadidőt kaptam, pedig hát tipikus bárkaját rendeltem: hamburgert. Nagy élvezettel küldtem le gyomor irányba.
Majd rövid időre hátrahagytam a nyüzsgést és megnéztem, mit rejtegetnek az éjszakai Tafalla sikátorai. A román stílusú Szent Mária templomból éppen vánszorogtak ki a figurák, így én bevánszorogtam. Hatalmas, tizenöt kazettás táblaképet és arany motívumokkal díszített barokk orgonasípokat találtam a főhajóban. Nem hoztam el egyiket sem.
A belvárosban korzózva két dolog tűnt fel egyből: a rengeteg emléktábla és az idétlen graffitik. Utóbbiak elég súlyosan csúfították az utcaképet még félhomályban is.
Valamennyi emléktábla két nyelven íródott, spanyolul és baszkul. Közülük hármat említenék. Az egyik szerint élt Tafallában egy pap, aki 1795-ben megbízott egy másikat, hogy az amúgy fogyóban lévő baszk lakosság gyerekeit készítse fel az elsőáldozásra. Tehát a tábla a baszk nyelvű oktatás kezdeményezőjének állít emléket. Érdekesség, hogy a tábla navarrai nyelvként említi a baszk nyelvet.
Egy másik emléktábla egy nagyon fontos és befolyásos családról tesz említést, ahonnan hat századon át repültek ki a politikusok, a városvezetők, az indiai földbirtokosok, az írók, és a királyi udvar képviselői. Még palotát is építettek Tafallában. Kár hogy zárva volt, meg késő este, semmit nem láttam belőle.
A Rafael kávézó is kapott egy táblát. Épületét 1574-ben emelték a város bővítésekor és mindig fontos szerepet játszott a helyiek életében. Eleinte Tafalles kávézó volt a neve, aztán a haditengerészeti egyesület székhelye lett, majd kaszinó, táncház, biciklis klub és sok minden más költözött be az idők folyamán. Haditengerészeti egyesület cirka százhúsz kilométerre a legközelebbi tengerparttól?
Írásom legelején említettem, mennyire megrötyögtettek a baszk szavak. Íme egy példa a kávézó táblájáról: Hiriko lehenengo zabalgunea izan zen hura. Hát nem vicces? A gugli fordítása nem tűnik precíznek: ez volt az első enklávé a városban.
