Útvonal értékelő
Magyar karika – 10. rész
Legújabb cikkek
- Színes piacok 2024-12-13
- Mókás táblák, feliratok 2024-12-11
- Útvonal értékelő Magyar karika - 10 2024-12-09
- A Pinkától a Muráig Magyar karika - 9 2024-12-06
- Fertő-Hanság és Kőszeg Magyar karika - 8 2024-12-04
- Kemencétől Lébényig Magyar karika - 7 2024-12-02
2340 kilométer. Ennyi tekeredett a lábamra összesen a huszonhét napnyi – kétszer két hétnyi – karikázás során. Ezalatt három biciklimentes napot tartottam, de ezek közül csak egyet töltöttem passzívan. Hét éjszakát töltöttem ágyban, a többit sátorban.
Ahogy az élménybeszámolóm első fejezetében már firtattam, kalandozásom során arra is kiváncsi voltam, körbe tudom-e tekerni úgy az országot a határ mentén, hogy forgalmas utakat nem érintek.
Nehéz felelni rá. Illetve szubjektív választ tudok csak adni. Eleinte azt hittem, a számozott útvonalak lesznek a forgalmasak és ezeket próbáltam elkerülni.
Azonban nem minden számozott főút bizonyult veszélyesnek. Illetve akadtak számozatlanok, ahová kitették a bicikliutat jelző kresz táblát, mégis nagy volt rajt a forgalom.
A Dél-Alföldön szépen kikerültem a forgalmat
Számozott útvonalon cirka kilencven kilométert tekertem. Ebből nagyjából huszonöt kilométer volt tényleg forgalmas. Ezeken a szakaszokon is csak azért tekertem, mert ragaszkodtam az országhatár közelségéhez.
A nem számozott forgalmas részek szerény számításaim szerint mintegy huszonkét kilométert tettek ki.
Bicikliutak számában egészen jól áll Magyarország és feltehetőleg ez csak növekszik. Tényleg egész kellemes meglepetések értek.
Mondhatnám a Baja és Szeged között húzódó pályát, a karancsi tájakat átszelő útvonalat, a Komáromot és Győrt összekötő sávot vagy a Rédics környéki infrastruktúrát. Sőt, a legtöbb folyógátat tökéletes bicikliúttá fejlesztették.
Dráva vidéki bringapálya
És ma már kisebb falvak is rendelkeznek hasonlóval. A cél az lehetne, hogy mindezt hálózattá fejleszteni, hogy mondjuk Vas megyéből el lehessen kerekezni Békésbe, onnan pedig Borsodba.
Ám kellő felkészüléssel és tájékozódással ezt most is megtehetjük, ha nem ragaszkodunk feltétlenül a betonhoz. Erről tett tanúbizonyságot az országkerülő bringatúrám.
Csanádpalota
Probléma mégis akad. Nem mehetek el ugyanis a bicikliutak minősége, valamint a félrevezető és hiányos kresztáblák mellett.
A fentebb említett Baja és Szeged között húzódó pályát több helyen felszakították a fák gyökerei. Pedig csak egy rövid részén szereztem tapasztalatokat. És ilyen akadályokból van jópár az országban.
Ugyanezen az úton táblák jelzik Szeged irányát. Csakhogy az M5-ös autópálya fölött átívelő hídról lemaradt a biciklis sáv. Ezért cirka egy kilométeren át iszonyat veszélynek vannak kitéve a kerekezők.
Teljesen érthetetlen. Nemtetszésemnek hangot is adtam email formájában, amely a közútkezelőknél landolt. Meglepetésemre válaszoltak, melyet változtatás nélkül közölnék:
Szeged, balra a szerb általános iskola és a Deutsch-palota, jobbra a Vigadó épülete. Előttük egy bicikliút
“Sajnálatos módon az M5 autópálya építését követően, a gyorsforgalmi út koncessziós szerződésének kötöttségei miatt, a felüljárón átvezetni kívánt kerékpárút – külön kerékpáros híd épült volna – nem valósult meg.
Társaságunk 2022. évben az M5 autópálya feletti kerékpárút hiányzó szakaszát megterveztette, az 55. sz. főúton az M5 autópálya feletti műtárgyon keresztül és az építési engedélyt is beszerezte. Jelenleg nem rendelkezünk forrással, sem pedig információval annak vonatkozásában, hogy a hiányzó szakasz kivitelezése mikor valósulhat meg.
Az 55. sz. főút jelenlegi forgalmi rendje szerint a kérelemben hivatkozott helyszínen mindkettő irányból előzési tilalom és 60 km/óra sebességkorlátozás van érvényben. Kerékpáros veszélyt jelző táblákkal és ehhez tartozó burkolati jelekkel is jelzik a közlekedők számára, hogy kerékpáros mozgás várható.”
Ez a válasz engem nem elégített ki, hiányoltam az alternatív megoldást. Ám erre is készségesen válaszoltak:
“Sajnálatos módon nincsen olyan választható útvonal, mely jelentős többletkerülő úttal ne járna, önmagát magyarázó lenne, illetve alkalmas lenne minden korosztály számára a kerékpározásra.”
Mivel megszületett ez az élménybeszámoló, talán elhihető, hogy élve átjutottam az autópálya feletti hídon.
A sínek melletti cangázást is megúsztam élve. Nagylak közelében ért ez a rövid kaland.
De sorolnám tovább a kritizálható kivitelezéseket: Sarkad közelében érthetetlenül a mezőre küldene egy tábla, ám ebben az esetben legalább létezik biztonságos kerülő. A Zemplénben egyfolytában Kassára terelnének a jelzések, magyar településnevek csak elvétve olvashatók rajtuk.
Elvileg a nemzetközi Eurovelo 6 része a Budapesttől Győr irányába húzódó csík. Ám Nyergesújfalu és Süttő között ez nem tűnik fel. Mintha elfelejtettek volna építeni egy sávot. Alternatív megoldásnak persze semmi nyoma.
Az Eurovelo 6 Komárom és Győr között egészen kiváló
A Mosoni-Duna fölötti hídon úgy gurultam át, hogy előtte egy bicikliutas tábla jelezte Vének települést. Soha többé nem láttam hasonló táblát és bár végül kilyukadtam Véneken, jó nagy kerülőt tettem és országúton haladtam.
A legborzalmasabb betoncsík a Mosonmagyaróvárhoz közeli Jánossomorjától indul ki. Eszméletlenül el lett hanyagolva. Ráadásul hiába mutatja az egyik tábla Bősárkányt, a bicikliút pár kilométer után megszűnik.
És még lehetne sorolni…
A trehányság csimborasszója. Avagy mire gondolt a jánossomorjai költő?
Egy kalandosabb szakasz. Ár-érték arányban jobb, mint a fenti, mert itt nem épült semmi.
Karikázásom során gyakran elkalandoztam egyenetlen terepek felé. És egészen jól bírta a biciklim. A legmókásabb az a somogy megyei rönk híd volt, ahol kézbe kellett vennem a bringát. Épp, hogy elfértem.
De szeltem át erdőt, dzsindzsást, szántóföldet, mezőt és óriási tócsákat. Gurultam közvetlenül a sinek mellett is.
Mindez az Alföldön volt könnyebben kivitelezhető. A hegyvidéki tájakon a földrajzi adottságok miatt ritkán találtam alternatív ösvényt.
A legborzalmasabb etap a szatmári Tiborszállásnál köszöntött. Az agyam kiesett a helyéről a brutál rázkódásoktól.
Cák felé
Eső után egy hajdúsági erdőben
Rönkhíd Somogyban
A sátorozások is nyújtottak ám élményt. Különösen a Dráva partját élveztem. Meg a Pinka-szurdok fölötti, erdőszéli táborhelyet. Az Északi-középhegységben a biztonság kedvéért lakott területeket választottam sátorhelynek. Itt kevesebb esélyt láttam arra, hogy átöleljen egy kóbor medve.
Úgy érzem, ezt a túrát parádésan kifundáltam. Ahogy a bevezetőben említettem, valóban megfizethetetlen élmény körbetekerni Magyarországot.
Eszméletlen szép tájakat, érdekes műemlékeket, számtalan különböző kultúrát és ritka kincseket rejt hazánk. És még a combom is vastagabb lett két milliméterrel.
Erdei út a Salgó-hegyen